A magyarok eredete és őshazája I.

Magyarországot a magyarság ezer és egynéhány évtized óta lakja. A kutató történettudósok vélekedése szerint a magyaroknak 895 vagy 896 körül történt Magyarország területén való megtelepedésük és államalapításuk. Azelőtti tartózkodásuk és életük a históriaírás olyan pontjait érinti, melyek körül a homályosság és bizonytalanság ma sem szűnt meg, sőt talán nem is fog ezután se megszűnni. Az összehasonlító nyelvészet, az embertan, az etnográfia, a hagyományok és a történelem egyéb kutató eszközeit kell tehát igénybe vennünk, hogy csak némileg megközelítő képet kapjunk az ősi magyarság eredetéről és hajdani lakóhelyeiről. A hagyományok azt tartották, hogy a magyarság Szkithiából vándorolt ki és faji, valamint nyelvi tulajdonságaira nézve egyenes utóda Attila hunjainak. Ez az állítás azonban vajmi kevés biztos felvilágosítást tartalmaz. Mert ha így is volna a dolog, amiben egyébként lehet némi valószínűség, akkor is előbb pontosan ismernünk kellene a hunok eredetét, őskori lakóhelyeit és történelmi szereplését. Ismernie kellene nyelvüket, annak a körülöttük lakó népek nyelvéhez való viszonyát és pontos földrajzi viszonyait annak a területnek, hol őshazájuk volt. Egy szóval olyan időknek és eseményeknek pontos és szabatos ismeretével kellene bírnunk, melyekről hiteles emlékek nem maradtak fenn.

            A történetíró feladatát a magyarság eredetének és ősi lakóhelyének felderítésében ezek a nehézségek már eleve megszabják, úgyhogy az adatok hézagossága és homályossága folytán egyenesen arra van utalva, hogy az eredet és őshaza kérdésében azt a valószínű képet tárja fel, mely a tudományos kutatás eddigi eredménye alapján rendelkezésre áll. Pedig tagadhatatlan, hogy minden időben élt a nemzet lelkében a vágy, hogy származásának körülményeit megismerje. De mivel az idők messzesége és írott emlékek hiánya e vágyának teljesülését akadályozták, érthető, ha átadta magát azoknak a hagyományoknak, melyek legendás és mondai elemekkel keverve a faji büszkeséget kielégítő módon tárták fel előtte múltjának ködbe vesző emlékeit.

            Még a tizenkilencedik században is, jóllehet az eredet kérdésének útvesztőjében Sajnovits már korábban némi határozottabb nyomokat jelölt, akadnak egyesek, akik a magyarság származását és őshazáját az ábrándozás segítségével, a képzelet által alkotott színes, illúziókeltő káprázatában mutatták be. Ennek az iskolának a mestere egy lángoló érzésű, hazafias lelkű magyar tudós, Horvát István, aki elfogultságában annyira ment, hogy a magyarok őshazáját egyenesen a paradicsomig vezette és azt állította, hogy az első emberpár, Ádám és Éva is magyarul beszéltek. Ennek a lelkes és éppen emiatt túlzásokban bővelkedő elméletnek természetesen nincs semmi tudományos alapja, éppen úgy, mint annak a másik elméletnek, mely Horvát István módszerével dolgozva arra a következtetésre jut, hogy a magyarság ősi hazája Nagy Örményország egykori területén állott és a magyarokat az örményekkel testvéri kötelék kapcsolja össze.

            Sokkal több világosságot derít az eredet kérdésére az összehasonlító nyelvtudománynak az a tanítása, mely a magyar és finnugor népcsoport nyelvanyagának átvizsgálása után feltűnő és nagyszámú nyelvi egyezést állapít meg és ennek alapján hirdeti, hogy a magyar nyelv az ural-altaji nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjához tartozik. E nézet hirdetői főként Hunfalvy Pál és Budenz József voltak, kikkel szemben Vámbéry Ármin azt tanítja, hogy a magyar nép, illetőleg a magyar nyelv az ural-altaji népcsalád török-tatár nyelvcsoportjába tartozik.

            Hunfalvy iskolája, midőn a magyarokat a finnugor néptörzsnek tartja, egyben elismeri, hogy a magyar nyelv a török befolyás erejét elég nagy mértékben magán viseli. Ezt a nyelvi hatást azonban úgy magyarázza, hogy a magyarok ősi vándorlásaik idején török törzsek közvetlen szomszédságában éltek s a velük való hosszas és benső érintkezés folytán nyelvükbe a török nyelv számos elemét fölvették. Vámbéry ezzel szemben is határozottan állítja, hogy  a magyar nép fajilag a török néptörzsekből fejlődött. Őshazájában aztán, aztán a török-tatár fajok északi határán, mint őrszem a szomszédos ugar népek közelségébe jutott és az ugorsággal való folytonos érintkezés nyomait nyelvében is megőrizte. 

 

Oldal: A magyarok eredete és őshazája I.
A magyarok története - © 2008 - 2024 - magyaroktortenete.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat